Csak egy átlagos reggel volt. Az a fajta, amikor lassan ébredsz, félig még álmokban merülve, kinyújtózol a meleg lepedő alatt, és belelendülsz a napba. De számomra ez a békés kezdet hirtelen és nyugtalanító fordulatot vett.
Ahogy az ágyban feküdtem, és lassan pislogva próbáltam felébreszteni magam, valami furcsa dolog ragadta meg a figyelmemet. Ott, közvetlenül mellettem a lepedőn, néhány apró, kerek tárgy állt – tökéletes formájúak, szinte túl tökéletesek. Kicsik voltak, szépen elrendezve, és szinte szándékosnak tűntek abban, ahogyan ott álltak.
Először fogalmam sem volt, mik lehetnek. Talán morzsák? Valami gyöngyök? De ahogy közelebb hajoltam, hogy jobban megnézzem, hirtelen hideg futott végig a gerincemen. Ezek nem csak véletlenszerű törmelékdarabok voltak.
Úgy néztek ki, mint a tojások.
